Becsapás, és az átverés módszerei
Milyen módon csapható be és károsítható meg a gépjármű tulajdonosa?
Nagyon sokféle módon csaphatóak be és ennek megfelelően csapják is be ügyfeleiket egyes szervizek és műhelyek. Csak egy pár példa arra vonatkozóan, hogy egyesek milyen módszerekkel élnek vissza ügyfeleik sérelmére.
Túlszámlázás.
Ez azt jelenti, hogy nem a tényleges teljesítés értelmében állítják ki a számlát a megrendelő felé, hanem a tényeleges tételnél magasabb összegeket számláznak ki. Ez egy régóta alkalmazott és bevált módszer a fogyasztók és megrendelők megtévesztése és megkárosítása céljából, ami gyakorlatilag csalás.
A tényleges munka el nem végzése.
Ez azt jelenti, hogy a megrendelt szerviz munkát teljességében, vagy egy részében nem végzik el. Például nem cserélik le az olajat, nem a megfelelő minőségű olajat használják fel, nem cserélik ki a különböző szűrőket, gyári alkatrészeket számláznak ki, miközben utángyártott, vagy bontott alkatrészeket építenek be a gépjárműbe a megrendelő tudta nélkül. Ezeket a fortélyokat és trükköket rendszeresen bevetik a fogyasztókkal és megrendelőkkel szemben egyes szervizek, ami szintén csalás. Ezért sem mindegy, hogy hová visszük gépjárművünket karbantartás céljából.
Működő, hibátlan gyári alkatrészek kicserélése.
Ez azt jelenti, hogy karbantartás során a gépjárműből kiszerelnek működő alkatrészeket és azt megbízhatatlan, többnyire hibás alkatrészre cserélik ki annak reményében, hogy a gépjármű ennek következtében meghibásodik és azt a tulajdonosa újból vissza viszi a szervizbe javítás céljából. Majd ha a rászedett ügyfél visszaviszi a gépjárművét javítás céljából, még az is lehetséges, hogy az eredetileg hibátlan alkatrészét szerelik vissza a gépjárműbe, persze jó pénzért. Már ha addig el nem adták másnak. Mindezt a lehető legnagyobb kedvességgel és segítőkészséggel kivitelezve, amiből a rászedett ügyfél szinte semmit sem fog észrevenni. Az 1990-es évek eleje óta töménytelen mennyiségű ilyen aljasságot vetettek be ügyfeleikkel szemben szervizek és műhelyek.
Karbantartás során a gépjármű lopásra való előkészítése.
Ez mind a mai napig egy létező gyakorlat, ami bűncselekmény kategória 1999-ben látott először napvilágot. Ez azt jelenti, hogy a gépjármű karbantartása során olyan műveleteket végeznek el magán a gépjárművön, aminek következtében gyorsan és a lehető legkisebb rizikófaktorral lopható el egy gépjármű. Mik is ezek? Ha nincsen utólagosan beépített védelmi kialakítás a gépjárműben, akkor elég lemásolni a gépjármű indítókulcsát és a szerviz birtokában is meglévő egyéb adatok ismeretében a megfelelő helyszínről és megfelelő időpontban bármikor ellophatóvá válik a gépjármű. Ha pedig van utólagosan beépített védelmi kialakítás a gépjárműben, akkor annak az indítás gátló funkcióját hatástalanítják, ami ennek következtében nem tudja ellátni a védelmi feladatát. Karbantartás során mindezt megtehetik azok, akik bűnözőkkel dolgoznak össze, hiszen szó szerint azt csinálnak a gépjárművel, amit csak akarnak. A szervizek birtokában vannak ügyfeleik adatai is, mint például lakcím. Ennek ismeretében és a már előzetesen megtett előkészületek után bármikor ellophatóvá válik a kiszolgáltatott ügyfél gépjárműve. A gépjármű tulajdonosa többnyire ebből semmit sem fog észrevenni. Ő csak onnan tudja, hogy baj van, amikor már ellopták a gépjárművét.
Magyarországon az elmúlt évtizedek alatt több ezer számra loptak el gépjárművet a gépjármű megvásárlása, illetve karbantartása után tulajdonosaiktól, ami bűncselekmények előkészületeiben fajsúlyos szerepet játszottak kereskedések, márkaképviseletek, szervizek és műhelyek. Ez mind a mai napig bevett gyakorlat, ami kiemelkedő veszélyt jelent minden gépjármű tulajdonos számára. (Tisztelet a kivételeknek.)
Amennyiben van véleménye, kérem ossza meg velünk!
[email protected]